Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter 13 órakor tart sajtótájékoztatót, ahol reagál az Európai Bizottság tavaszi előrejelzésére. A Bizottság friss prognózisa ugyanis 3% feletti deficitet jelez előre 2014-re, ami nem túl biztató a Magyarország ellen folyó túlzottdeficit-eljárás szempontjából.
Közzétette az Európai Bizottság a Magyarországról szóló tavaszi országelemzését. A legfontosabb üzenete, hogy bár alacsonyabb deficitet lát, mint februárban, de 3% fölé emelkedő hiánypályát jelez elő hazánk számára. A friss prognózis szerint ugyanis a költségvetés hiánya 2013-ban 3%, 2014-ben 3,3% lehet. A részletekből kiderül: az Európai Bizottság már nem számol azzal, hogy az államnak 2014-ben a zsebébe kellene nyúlnia a jegybank 2013-as eredménye miatt. Ezek a deficitszámok a túlzottdeficit eljárás miatt rendkívül fontosak Magyarország számára és arra utalnak, hogy az Európai Bizottság nem látja egyelőre biztosítottnak, hogy az eljárás alóli kikerülés feltételeit tartósan teljesíti Magyarország.
Olli Rehn brüsszeli sajtótájékoztatóján kiderült: három országnak van esélye a friss számok alapján kikerülni az eljárás hatálya alól: Románia, Lettország és Litvánia. Magyarországnak további lépésekre van szüksége ehhez.
Délelőtt 11 órakor kezdődik Brüsszelben a Magyarország számára is kulcsfontosságú sajtótájékoztató Olli Rehn pénzügyi biztos részvételével. Ezen az eseményen mutatja be ugyanis az Európai Bizottság tavaszi előrejelzéseit és teszi közzé, hogy - a többi tagállam mellett - mekkora költségvetési hiányt vár Magyarország esetében a 2013-as és 2014-es évekre. A számok lényeges szerepet játszanak a hazánk ellen folyó túlzottdeficit-eljárás esetleges megszüntetésében.
Nagyon valószínű, hogy Lengyelország kiesett azon hat uniós ország közül, akik esetében már most tavasszal megszűnhet a túlzottdeficit-eljárás. Úgy tűnik ugyanis, hogy nemcsak a 2012-es deficit lett a tervezettnél magasabb, hanem egyéves türelmi időt kérne Brüsszeltől. Kérdés, hogy minderre hogyan reagál az Európai Unió, hiszen Varsó esetében is 2012 a túlzott hiány megszüntetésének határideje.
Piaci panaszok alapján vizsgálja az Európai Bizottság a három éve módosított gyógyszer-forgalmazási törvényt, amely megtiltaná a szakmai befektetőknek, hogy többségi tulajdonuk legyen a közforgalmú gyógyszertárakban - értesült a BruxInfo.
A következő napokban rendkívül fontos események lesznek. Kamatmeghatározó ülést tart a Fed és az EKB, az Egyesült Államokban napvilágot látnak a legfrissebb munkaerőpiaci adatok, az Európai Bizottság pedig nyilvánosságra hozza tavaszi prognózisát. Magyarország szempontjából utóbbi kiemelt fontosságú.
A konvergenciaprogram leadása után egy héttel a kormány elküldte Brüsszelbe az idei Nemzeti Reform Programot. Ebből többek között kiderül, hogy a kormány miként igyekszik eleget tenni az Európai Bizottság 2012-ben megfogalmazott országspecifikus ajánlásainak. Közben persze határozottan megvédi a brüsszeli kritikával illetett intézkedéseit, például az adórendszerrel, energiapolitikával kapcsolatosan.
Kötelezettségszegési eljárást indított az Európai Bizottság Magyarországgal szemben az alkoholtermékek jövedéki adójával összefüggésben. A testület úgy látja, hogy Magyarország jogtalanul alkalmaz két különböző adókulcsot az etil-alkoholból készült termékekre, hiszen az Európai Unió a minimum adószint meghatározása mellett csak egyetlen adókulcs alkalmazását teszi lehetővé - tudósít a BruxInfo.
Varga Mihály nemzetgazdasági minisztert nevezte ki a miniszterelnök európai uniós költségvetési főtárgyalónak, feladata a 2014-2020-as programozási időszak előkészítése lesz.
Addig is, amíg feloldja az előző cikkünkben bemutatott ellentmondást a saját konvergenciaprogramja és saját propagandája között ("Magyarország jobban teljesít"), tekintsük úgy, hogy az idei programmal a kormány hallgatólagosan beismerte, hogy a tavalyi konvergenciaprogram megalapozatlan volt. Mivel a mai magyar politikai életben sajnos lúzernek tekintenék azt, aki - az óvodában elvárt szabályok szerint - ilyenkor bocsánatot kérne a kormány nevében, ezért csak azt a kérdést tesszük fel, hogy lehet-e kiinduló pontja a kormányzati hitelesség újraépülésének a valósághoz számos szempontból sokat közeledő új program? Elöljáróban csak annyit: az új konvergencia program lényegesen közelebb került a valósághoz ahhoz képest, amilyen messze volt a 2012-es program. Nehéz azonban annak örülni, hogy 2X2 már nem (a valóságtól messze elszakadó) 8, hanem csak 6.
Az alábbiakban Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősségi Intézet ügyvezetőjének írását közöljük.
Mivel a konvergencia programok - a bizottsági előírások miatt - azonos módszertan szerint készülnek és középtávra szólnak, ezért - gyakorlatilag az egyetlen - konzisztens alapot adják ahhoz, hogy a gazdaságpolitika, a gazdasági helyzet és a gazdasági kilátások alakulására vonatkozó kormányzati elképzeléseket nyomon kövessük. Összehasonlítva az idei és a tavalyi programot az derül ki, hogy a kormány szerint tavaly óta minden lényeges szempontból Magyarország rosszabbul teljesít. Az alábbiakban Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősségi Intézet ügyvezetőjének írását közöljük.
Nem indít ma kötelezettségszegési eljárásokat az Európai Bizottság Magyarország ellen. A BruxInfo értesülései szerint a testület megvárja, hogy az Országgyűlés elfogadja a hétfőn benyújtott újabb módosítási javaslatot, amely több ponton is változtatna a Brüsszel által kritizált negyedik alkotmánymódosításból következő végrehajtási törvényeken. A Bizottság ezt követően kezd csak egyeztetni az esetleges eljárásokról.
Könnyen elképzelhető, hogy a kormány csak időt nyert magának a mostani konvergenciaprogrammal és csak egy hónappal tolta el a pótlólagos költségvetési csomag bejelentését - vélekednek elemzők a keddi bejelentésekről, miszerint a Nemzetgazdasági Minisztérium nem döntött új kiigazító lépésekről. A legnagyobb kérdés most, hogy miként tűnik el idén a jegybank 100 milliárd forintos vesztesége. Ebben ugyanis a jegybank eddig ismert lépései nem segítenek. A szakértők úgy gondolják, hogy Magyarország kikerülhet a túlzott deficit eljárás hatálya alól annak ellenére, hogy nem készült újabb csomag.
Hamarosan elküldi a kormány Brüsszelbe a konvergencia programot. A Varga Mihály és csapata által készített dokumentumot óriási várakozás előzi meg, ebből derülhet ki ugyanis, hogy a kormány továbbra is reálisnak tartja-e a 0,9%-os GDP-növekedést 2013-ra és elérhetőnek látja-e a az idei és jövő évi hiánycélt pótlólagos intézkedések nélkül.
A korábban vizsgálat alá vont 13 uniós tagállam közül 11 esetében nem talált az Európai Bizottság túlzott egyensúlyhiányt, többek között Magyarországon sem. A magyar gazdaságban azonban továbbra is fennáll a makrogazdasági egyensúlytalanság. A Bizottság szakértői különös kockázatként nevezik meg az eladósodottság magas szintjét, a lassú gazdasági növekedést és bizonyos, nem piacbarát gazdaságpolitikai lépéseket. Kritikus hangot üt meg a Bizottság a válságadókkal kapcsolatban és azok csökkentését javasolja. Orbán Viktor épp egy héttel ezelőtt jelentette ki a Kossuth Rádióban, hogy "megnézzük mennyire fertőzi meg Brüsszelt" az a gondolkodásmód, mely szerint csökkenteni kell a bankadót és a közműcégek adóit.
Az Európai Bizottság figyelmeztette a portugál kormányt, hogy tartania kell magát azokhoz a költségvetési célszámokhoz, amelyeket a nemzetközi hitelezőkkel kötött megállapodásban vállalt, különben nem lehet szó a mentőhitel visszafizetésének átütemezéséről.
Nagyon jó hírnek nevezte a vártnál kedvezőbb 2012-es magyar hiányadatot az Európai Bizottság szóvivője szokásos déli brüsszeli sajtótájékoztatóján. Olivier Bailly azonban azt is hozzátette, hogy a 2013-as és 2014-es években is 3% alatt kell maradjon a deficit, erről a Bizottság májusban ad ki értékelést és ennek fényében dől el, hogy megszűnhet-e a túlzott deficit eljárás Magyarországgal szemben. Lényegében Orbán Viktor reggeli szavaira is reagált a szóvivő, amikor azt mondta, hogy szigorúan objektív tényezők alapján ítéli meg a magyar költségvetési folyamatokat a Bizottság.
Az adóellenőrzések során az egyre szigorodó ellenőri elvárások nem egyszer a fokozott gondossággal eljáró vállalkozásokat is nehéz helyzetbe hozzák, így kiemelkedő jelentőségűek az esetleg túlzó, vagy bizonyítást mellőző NAV gyakorlattal szemben az Európai Bíróság ("EB") ítéletei. Az alábbi összefoglalás a közelmúlt fontosabb magyar vonatkozású ítéleteit összegzi.
Az uniós pénzügyminiszterek keddi ülésükön várhatóan megszavazzák a Magyarországnak járó kohéziós alap 2013. január 1-jén életbe lépő kötelezettségvállalásának átmeneti felfüggesztését és ezzel újabb szakaszába lép az ország ellen nyolc éve folyó túlzott deficit eljárás - értesült a Reuters hírügynökség uniós forrásokból. A diplomaták ugyanis úgy fogalmaztak, hogy nagy az egyetértés a miniszterek között, ezért várhatóan összejön a minősített többség a szavazáson.
A hír megjelenését követően hirtelen gyengülésnek indult a forint, majd visszakapaszkodott.